Hogyan Tanítsuk Meg a Diákokat a Békés Konfliktusmegoldásra: Gyakorlati Tippek és Módszerek
Később pedig azáltal tanulunk, hogy megfigyeljük, hogyan kezelik barátaink, https://bolyhoska.hu/ tanáraink és munkatársaink a különböző helyzeteket. Az önszabályozás kora gyermekkorban (három és hét éves kor között) fejlődik, elsősorban a környezeti hatások és a mindennapi életünk során szerzett tapasztalatok révén. A problémamegoldó képességük is javulni fog, amikor az egyszerű kudarcoktól a nagy kihívást jelentő helyzetekig mindennel szembesülnek, és ezáltal az önszabályozásra képes gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek. Az önszabályozás, más néven érzelmi szabályozás, annak a képessége, hogy stresszhelyzetekben képesek vagyunk kontrollálni gondolatainkat, impulzusainkat és érzelmeinket – és azt, hogy hogyan reagálunk rájuk. Jobban odafigyelünk arra, hogy mi a reakciónk, amikor szorongunk, feldúltak vagy túlterheltek vagyunk; és úgy döntünk, hogy nyugodtan reagálunk, ahelyett, hogy feldühödnénk vagy más káros viselkedésformákba bocsátkoznánk. Az adatokból látható, hogy az iskoláknak csak alig a felében foglalkozik mindegyik munkaközösség a különböző kompetenciák értékelésével.
Iskolai előkészítő foglalkozás és a képességek fejlesztése
A sok hátrányos helyzetű gyereket nevelő iskolák általában a heterogén csoportösszetételt tekintik jónak, kiemelve a jó tanuló gyerekek húzószerepét. A kevés hátrányos helyzetű gyereket oktató iskolák, ahol kifejezetten jók a kompetenciamérés eredményei, ha nem is mindig mondják ki, de félnek az integrációtól, a heterogén gyerekcsoportok oktatásától. Vannak igazgatók, akik kifejezetten elzárkóznak az integrációtól, mások társadalmi hatásait tekintve hasznosnak tartanák, de ugyanakkor jelzik, hogy az sokkal nagyobb pedagógiai feladat.
A vezetőnek az a dolga, hogy behunyt szemű társát a többiek között hullámvonalban végigvezesse. A vezetőre van bízva, hogy szavakkal irányít, vagy megfogja, kezével, tettével kalauzolja társát. A párok halandzsa nyelven beszélgetnek egymással, vigyázva arra, hogy nehogy legyen tényleges értelme legyen mondandójuknak, vagyis ők maguk találnak ki alkalmilag szavakat, mondatokat. S csakugyan, hanglejtéssel, gesztusokkal, hanghordozással igyekeznek kísérni „mondanivalójukat”. A téma feldolgozása során lehetőséget adunk tanulóinknak az őket ért stresszhatások tudatosítására és a leküzdés technikáinak elsajátítására. Ezt a közösen kialakított jelenetet eljátssza a csoport, a többi csoport pedig megpróbálja kitalálni, kikről szól a jelenet, hol játszódik, és mit csinálnak a szereplők.
Érzelmek és önismeret fejlesztése játékosan
- A játékszabályok egy magasabb szintet, a társadalmi valóságot érvényesítik, hiszen a szabályok kialakítása ugyanúgy szolgálja az együttesség igényét mint maga a játék és ezzel párhuzamosan hoz létre egy tapasztalati együttműködésre alkalmas szabálykészletet is.
- Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.
- Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.
- Szintén a helyi pedagógiai programok által szabályozott kérdés, hogy a tanár mikorra köteles kijavítani a témazárókat (általában 2 hét), és mi történik, ha ezt az időt túllépi (a tanuló pl. ez esetben eldöntheti, hogy beírják-e a szerzett érdemjegyet).
- A szabályok ebben az életkorban (9-1o évesek) nem is annyira eszközei a játéknak, hanem örömforrásai.
A végleges „kalibrálást” csak néhány dolgozat megíratása után tudjuk elvégezni. Akkor becsültük meg jól a feladatlap hosszát, ha a kiszabott idő lejártakor az osztály nagyobb része már befejezte a dolgozatot, de vannak még néhányan, akiknek ez nem sikerült. Évfolyamon is csak korlátozott mértékben várható el összefüggő felelet a tanulóktól. Középiskolában már várjuk el a feleletek összefüggő, egyéni felépítését.
.jpeg)
A szülők feladata, hogy megtanítsák gyermekeiknek a frusztráció, a csalódás és a harag egészséges kifejezési módjait, hogy ezek az érzelmek konstruktív módon integrálódjanak a gyermek életébe. Természetesen az érzelmi intelligencia otthoni fejlesztése során a játék és a közös tevékenységek is központi szerepet játszanak. A közös társasjátékozás, a művészi aktivitások vagy akár a sportolás is kitűnő alkalom az érzelmek megélésére és azok kifejezésére, miközben a családtagok közelebb kerülnek egymáshoz. A következetes szülői magatartás és a szabályok világossága is hozzájárul egy biztonságos és előre kiszámítható környezet kialakításához, ahol a gyermek könnyebben kezeli érzelmi reakcióit. A gyerekeknek szükségük van arra, hogy megértsék, milyen viselkedés elfogadható és milyen nem, különösen érzelmi állapotokban.
- A gyermekkorban történő érzelmi intelligencia fejlesztése elősegíti a személyes fejlődést, a tanulási képességek javítását, és fokozza a gyermek együttműködési és konfliktuskezelési készségeit.
- A feleltetés gyakori módja a frontális megbeszélés vagy más néven osztályfeleltetés.
- Természetesen nevesítés nélkül, a csoport felé tett titoktartási kötelezettség, diszkréció betartásával.
- A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
- Miért fontos már egészen kicsi gyerekkorban a mozgáskoordináció fejlesztése?
- Egy másik nagyszerű módja a „megelőzésnek a mentés előtt”, ha szociális-érzelmi fejlesztő tanulási játékokat játszunk a gyerekekkel a kisgyermekektől a tizenévesekig.
- Ilyen lehet például az érzelmi szabályozó technikák tanítása, mint a relaxációs gyakorlatok vagy a pozitív megerősítések.
- A programban súlyozási lehetőségeket is beállíthatunk, és ezt indokolt is megtenni, hiszen egy témazáró dolgozat és egy tanórai felelés jelentősége az osztályzat szempontjából nyilvánvalóan eltérő.
- A gyakorlat célja, hogy segítsen a követett minták tudatosításában, szembesítésükben és a saját értéknek megfelelő tudatos mintaválasztásban és a viselkedés ennek megfelelő fejlesztésében, változtatásában.
- Az óvodai nevelő munka az adott óvoda helyi nevelési programja alapján történik, amelynek összeállítása az Óvodai nevelés országos alapprogramjának betartásával történik.
A szülők játékos tanulási tevékenységeket is szervezhetnek otthon, amelyek segíthetnek a gyerekeknek az alapvető készségek fejlesztésében. Például játékos matematikai vagy nyelvi feladatok, puzzle-k, vagy olyan okos játékok, amelyek serkentik a problémamegoldó képességeket. A békés konfliktusmegoldás tanítása során fontos, hogy a diákok különböző módszereket és technikákat sajátítsanak el.
A versengés képességének fejlesztési fontosságát sem ítélik meg nagyon fontos feladatnak (3,2–۳,۶ az adott tanári válaszok átlaga). Nyilván nem is gondolnak bele sem a tanárkollégák, sem az igazgatók, hogy valójában céljaikkal ellentétben, a viszonylag nagy gyakorisággal alkalmazott módszerek éppen a tanulók közti versengés kialakulásának irányában hatnak. Ezek a módszerek nem csökkentik, hanem növelik a tanulók közt meglévő különbségeket, amint arra a különböző monitorvizsgálatok rámutatnak (Vári 1999). A korszerű nevelési módszerek célja, hogy a gyermekek felkészüljenek egy gyorsan változó világra, és olyan képességeket szerezzenek, amelyek egész életük során hasznukra válnak. A szülők és pedagógusok feladata az, hogy támogassák és vezessék őket ebben a folyamatban. Amennyiben az iskolában iskolapszichológus dolgozik, javasolható a vele való folyamatos megbeszélés (szupervízió), különös tekintettel a relaxáció tanítására és a feszültségek kezelésére.
